Legfontosabb Insecta

Cotalpa lanigeragoldsmith bogár

A Charles Park által; Asha Parmar; Lauren Seyler; Hetal Shah

Földrajzi tartomány

Ötvös bogarak,Cotalpa lanigera, az Egyesült Államok keleti, középső és délnyugati részén, valamint Kanada délkeleti részén találhatók.(Érme, 2005)

  • Biogeográfiai régiók
  • közeli
    • anyanyelvi

Élőhely

Az aranyműves bogarak lombhullató erdőkben, erdőkben és az erdők közelében lévő mezőkön élnek.(Érme, 2005)

  • Élőhely régiók
  • földi
  • Földi biomok
  • erdő

Fizikai leírás

Az aranyműves bogarak sárga vagy zöld színűek, és arany, fémes árnyalatúak. Elytrájukban szabálytalan kis lyuksorok vannak, de nincs elytrális jelölésük. Az aranyműves bogarak tojás alakúak, viszonylag nehézek és nagyok, hossza 20-26 mm. Hasoldalukat sűrű, fehéres gyapjúszerű szőrök borítják.(Érme, 2005; Lockwood, 1868; Érme, 2005; Lockwood, 1868)



  • Egyéb fizikai jellemzők
  • ektoterm
  • kétoldalú szimmetria
  • Tartomány hossza
    20-26 mm
    0,79-1,02 hüvelyk

Fejlődés

Mint a legtöbbbogarak, az aranyműves bogarak endopterygóták, amelyek teljesen átalakulnak. Amint a tojások kikelnek, a lárvák befurakodnak, hogy elérjék a táplálékforrást, és hajlamosak falánk módon táplálkozni; a lárvaállapot az ötvösbogarak életciklusának fő táplálkozási szakasza. A fehéres és C alakú lárvákat gruboknak nevezik, és mozgásuk korlátozott. 1-2 év elteltével a lárvák bebábozódnak, és a bábból egy teljesen kialakult bogár jön ki.(Libich, 2000; Williams, 2006)

  • Fejlesztés – Életciklus
  • metamorfózis

Reprodukció

Az ötvösbogarakban nem azonosítottak konkrét párzási rendszert. A legtöbbenbogarak, a szaglásnak jelentős szerepe van a párkeresésben. A párosítás általában rövid, de egyes esetekben több óráig is eltarthat. A szexuális párosítás során a hímivarsejtek átkerülnek a nősténybe, hogy megtermékenyítsék a petéket.(Libich, 2000)

Az ötvösbogarak április és július között szaporodnak. Körülbelül 6 hónapos vemhességi időszak után a nőstények csomókban rakják le tojásaikat a fa alatti talaj tetejére. A hasonló fajokhoz képest kis számú tojást raknak. 1-2 éves lárvaállapot után a lárvák bábállapotba kerülnek. Az imágók május és július között jelennek meg.(Breda, 2001; Coin, 2005; Lockwood, 1868; Williams, 2006)

  • Főbb szaporodási jellemzők
  • szezonális tenyésztés
  • szexuális
  • Tenyésztési időszak
    Az ötvösbogarak áprilistól júliusig szaporodnak.
  • Átlagos terhességi időszak
    6 hónap
  • Határidő a függetlenségig
    12-24 hónap

A nőstény ötvösbogarak egy fa alatti talajra rakják le tojásaikat a fa gyökereihez vagy a rothadó rönkökhöz, amelyek potenciális táplálékforrások. Azonban sem a hímek, sem a nőstények nem vesznek részt közvetlenül a tojásrakás utáni fiókáik szülői gondozásában.(Érme, 2005; Libich, 2000; Williams, 2006)

  • Szülői befektetés
  • női szülői gondoskodás
  • előkelés/születés
    • tartalékolás
      • női

Élettartam/élettartam

Az ötvösbogarak élettartama nem jól dokumentált. A fejlődés azonban 1-2 évig tart, és gyakran 4-6 hónapig hibernálnak. A fejlődési idők alapján az ötvösbogarak legalább 16-30 hónapig élhetnek.(Breda, 2001; Érme, 2005; Lockwood, 1868)

mi az a vörös rakéta

Viselkedés

Az aranyműves bogarak életük első 1-2 évét a föld alatt töltik, fejlődő lárvákként. A lárvák átfúrják a fák gyökereit körülvevő talajt, és nagy, kerek üregeket képeznek, amelyek nagy mozgásteret tesznek lehetővé. Amikor odúkban pihennek, a testük oldalán fekszenek, és összegömbölyödnek, védve érzékeny hasukat. A nagyon fiatal lárvák korlátozott mozgásra képesek, ami magában foglalja a hasi oldalukon való kúszást. Ahogy a lárvák öregszenek és nagyobbak, kígyózó mozgást végezve gyorsan előre tudnak mozogni, miközben hátoldalukon fekszenek, lábaikkal felfelé. A bebábozódás után felnőttként kiemelkednek a talajból, és fás életmódot folytatnak, fáról fára repülve, hogy táplálkozzon. Alkonyattól hajnalig a legaktívabbak. Napközben az összevont levelek árnyékában pihennek, amit a tarjuknál tartanak, és rögtönzött sátrat alkotnak. A felnőtteket gyakran látni éjszaka, amint olyan erős fények körül repkednek, mint a benzinkutaknál. A kifejlett egyedek általában télen hibernálnak, körülbelül 38 cm-rel a talaj felszíne alatt maradva. A lárvák általában nagyobb mélységben találhatók.(Coin, 2005; Lockwood, 1868; McColloch et al., 1928)

  • Kulcsviselkedések
  • fán élő
  • fosszoriális
  • legyek
  • éjszakai
  • szürkület
  • mozgékony
  • hibernálás
  • magányos

Home Range

Az ötvösbogarak otthoni elterjedési területét még nem határozták meg. A felnőttek repülési képességeik miatt nagyobb potenciállal rendelkeznek.(Coin, 2005; Milne és Milne, 1980; Williams, 2006)

Kommunikáció és észlelés

Az alcsalád tagjaioroszok, köztük az ötvösbogarak is, a lábukon húzódó szerveket használnak a kommunikációhoz. A hangokat egy plektrum, egy élesen körülhatárolt gerinc hozza létre, amely a femorális pars stridens-en halad át, amelyeknek finom párhuzamos bordái vannak, hasonlóan a reszelőhöz. Nem biztos, hogy ezek a hangok a párzási viselkedés összetevőjeként keletkeznek-e, vagy más céljuk van. Több taxonban, köztük a szupercsaládban isScarabaeoidea, ezek a csíkos szerkezetek többféle hangot adhatnak, amelyek különböző funkciókat látnak el, mint például az udvarlás, az agresszió és a védekezés.(Wessel, 2006)

  • Kommunikációs csatornák
  • akusztikus
  • Egyéb kommunikációs módok
  • rezgések
  • Érzékelési csatornák
  • vizuális
  • érintés
  • akusztikus
  • rezgések
  • kémiai

Étkezési szokások

Lárvaként az ötvösbogarak fák gyökereivel és rothadó rönkökkel táplálkoznak, amelyek köré beássák magukat. A felnőttek fűzfával táplálkoznak (Salix), körte (Pyrus), Hickory (Carya), tölgy (Quercus), és nyár (Emberek) lombozat. Általában éjszaka táplálkoznak.(Lockwood, 1868; Milne és Milne, 1980)

  • Elsődleges étrend
  • növényevő
    • folivore
    • húsevő
  • Növényi élelmiszerek
  • levelek
  • gyökerek és gumók
  • fa, kéreg vagy szár

Ragadozás

Az aranyműves bogarak a fán élő, rovarevő madarak, köztük a madarak zsákmányul ejtikkék szajkó,sárgacsőrű kakukk, éslila mártonok. A kifejlett ötvösbogarak úgy alkotnak sátrat, hogy a környező faleveleket a testük köré hajtogatják, és telsijükkel tartják a helyükön. Ez árnyékot és fedezéket biztosít a ragadozók ellen. Fényes fémes színük egyfajta figyelmeztető elszíneződésnek is tekinthető, bár hatékonysága nem ismert.(Judd, 1899; Lockwood, 1868)

  • Ragadozók elleni adaptációk
  • aposematikus
  • Ismert ragadozók
    • kék szajkó (Cyanocitta cristata)
    • sárgacsőrű kakukk (Coccyzus americanus)
    • lila márton (Progne szenvedett)

Ökoszisztéma szerepek

A kifejlett ötvösbogarak lecsupaszítják a lombozatot a fákról, amelyekben laknak, leggyakrabban a fűzről (Salix) és nyárfák (Emberek). Emellett számos fán élő, rovarevő madár táplálékforrása. A lárvák segítik a talaj levegőztetését, és fontos szerepet játszanak az elhalt rönkök bomlási folyamatában. Az alcsalád tagjaioroszok, köztük az ötvösbogarak is, a spóraképző baktériumok gazdájaként is működnek, mint plClostridiumvalamint tejbetegség baktériumok (Bacillus thuringiensis).(Coin, 2005; Klein és Jackson, 1992; Lockwood, 1868; Williams, 2006)

  • Ökoszisztéma hatása
  • talaj levegőztetése
Kommenzális/parazita fajok
  • spóraképző baktériumok (Clostridium)
  • tejbetegség baktériumok (Bacillus thuringiensis)

Gazdasági jelentősége az emberek számára: pozitív

Az ötvösbogarak emberre gyakorolt ​​közvetlen pozitív hatásai nem ismertek. Mivel elősegítik a talaj levegőztetését, lebontják a rothadó rönköket, és különféle madarak prédáiként szolgálnak, elősegítik a virágzó ökoszisztéma fenntartását.

pamut kölykök

Gazdasági jelentősége az emberek számára: negatív

Mivel a kifejlett ötvösbogarak meglehetősen hatékonyan távolítják el a lombozatot a fákról, potenciálisan kellemetlenek lehetnek egyes gazdálkodók és kertészek számára. Ennek a fajnak a tagjai azonban általában erdős területeken maradnak. Gyakran összekeverik a sokkal pusztítóbbakkalJapán bogarak, amelyek jelentős károkat képesek okozni a szójabab és a kukorica termésén.(Johnson, 1999)

  • Negatív hatások
  • növényi kártevő

Védelmi állapot

Az ötvösbogarak általában ritkaságnak számítanak, de nincs különleges természetvédelmi státuszuk.(Érme, 2005)

Egyéb megjegyzések

Az aranyműves bogarak szerepelnek Edgar Allan Poe „The Gold Bug” című novellájában.(Breda, 2001)

Közreműködők

Charles Park (szerző), Rutgers Egyetem, Asha Parmar (szerző), Rutgers Egyetem, Lauren Seyler (szerző), Rutgers Egyetem, Hetal Shah (szerző), Rutgers Egyetem, David V. Howe (szerkesztő), Rutgers Egyetem, Gail McCormick ( szerkesztő), Animal Agents Staff, Catherine Kent (szerkesztő), Special Projects.